Soponya történelme

 A település Fejér megyében a Sárvíz mentén fekszik. A helyi homokbányából előkerült római kori aranyakat a Nemzeti Múzeumban őrzik. Első említése 1224-ből származik Suppana néven. A török hódoltság alatt Sziget-Soponya lakosai a Nádor- és Malom csatorna között éltek. A török hódoltság idején a túlélést igen gyakran a Sárvíz mocsarai biztosították, ide menekült a lakosság vész esetén. A törökök kivonulása után Nagyláng lakói inkább Soponyán építkeztek. A Rákóczi szabadságharc idején a nép elmenekült, majd, amikor 1713-ban visszatértek, a mostani helyen alakítottak falut. 1650-ben Zichy István kezébe került a terület, központban Nagylánggal. Soponyát a valamikori jelentősebb Nagylánggal 1936-ban egyesítették Mivel Fejér megye egyik legvonzóbb vadászterülete a Sárvíz-Malom és a Séd-Nádor csatorna közötti terület a szocializmusban gyakori vendég volt Kádár János. Jelenleg Soponya az Abai kistérség tagja.

Kádár János soponyai vadászaton

/Nagyításért KATT A KÉPEKRE/

Község szülötte Pyrker János (1772-1847) egri érsek, az egri líceum alapítója, Szentirmay Elemér (1836-1908) zeneszerző, a XIX. század végén íródott divatos népszínművek megzenésítője, valamint gróf Zichy Aladár (1864-1937) és gróf Zichy János (1868-1944). Mindketten politikai pályán működtek és miniszterként, kormánytagok voltak. A család tagjai és a hely szülötte volt gróf Zichy Gyula (1871-1942) kalocsai érsek, az MTA tagja is.

Forrás: Polgármesteri Hivatal kiadványa